Jártál-e már valaha a szentgáli tiszafásban?  Amíg el nem látogattál oda, talán el sem tudod képzelni kedves olvasó azt a hangulatot, amikor több mint százezer különböző korú tiszafa vesz körül – mint a szentgáli erdő esetében. (t.zs.)

Máshol a világban is találkozhatunk nagy kiterjedésű tiszafa erdőkkel, elsősorban Európa hűvösebb területein, de mára ez a hidegkedvelő, a nyitvatermők osztályába, a tiszafa-félék családjába  tartozó faj, csak néhány helyen maradt fent. A szentgáli, a földrész második legnagyobb őshonos tiszafaerdeje 120 ezer tiszafával.  (A Szlovák-Kárpátokban 180 ezer tiszafa él.) Érdekesség, hogy Szentgálon jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléshez. A tiszafa rendkívül lassan növő fajta, nagyon jó a megújuló képessége. A lerágott, levágott egyed újra és újra sarjad. (a Bakony gazdag vadállománya előszeretettel fogyasztja a mérgező hajtásokat is )
A tiszafás természetvédelmi terület, nagysága 213 hektár. Kezelő: HM VERGA Rt.  

Kapcsolódó hiedelmek:
A tiszafa mérge télen fejti ki hatását leginkább, ekkor négyszer több a taxin koncentrációja, mint nyáron. Mérgező volta a régiek hite szerint megnövelte a fájából készült íjak erejét. Mindazonáltal nem csak borús képzetek fűződtek hozzá. Sírok díszeként nemcsak a halálra emlékeztetett; örökzöld és igen hosszú életű lévén az "örök életet" is jelképezi